Az elmúlt esztendő márciusának szelei újabb feladatot sodortak nyugdíjas éveim kezdetére. Talán azzal kezdődött, hogy a helyi Művelődési házban levetítették a Lovas íjász című filmet, amely Kassai Lajos kaposmérői lovas íjász iskoláját mutatta be. Olyan érzelmeket érintett meg, amely magyarságunk régmúlt történelmének génjeinkbe égetett emlékeit hívta elő: harcmodorunk, hagyományaink, ló, lovaglás, íjászat, fegyelem, összetartozás, önvédelem, az élet és embertársaim tisztelete. (Az István, a király Dóm téri előadásán éreztem először ilyet.) Egy hétre rá családi beszélgetésen hívták fel a figyelmemet, hogy újabb feladat várhat rám. Közben Toroczkai László polgármester úr tájékoztatott, hogy a Jobbik felkérte őt, mint a párt alelnökét, induljon a Csongrád 2. választókerületében országgyűlési képviselő jelöltnek. Mivel azonban 5 évre vállalta a polgármesteri megbízatást, amely 2019 őszig tartó ciklus és az országgyűlési választás 2018 tavaszán lesz, nem vállalta el a felkérést. Mint elmondta, nem hagyja cserben az ásotthalmi választóit és védigviszi a ciklust és a nagyközség fejlesztési programját. Azt kérte nézzek körül kit lehetne indítani helyette. Egy olyan szegedi ismerősömet ajánlottam, aki jogászként a Szent Korona tan híve és hű harcosa. Március 13-án, a szokásos hétfői vezetői megbeszélést követően tértünk vissza a választásra. Ekkor kért fel Polgármester úr, induljak helyette az országgyűlési választáson. Átadtam neki a Várostanyai stratégiai programomat. Családom véleménye fontos számomra, így támogatásukat tudva vállaltam el a jelölti felkérést. Beléptem a Jobbik Ásotthalmi szervezetébe. Orosházán és Pesten megvívtam csatáimat szegedi ellenjelöltemmel, végül június 21-én kaptam meg a megbízást a Jobbik országos elnökségétől a Csongrád 2. választókörzet képviselő jelöltségére. Itt megállok egy kis visszatekintésre.
A Rózsa Sándor Népe első számában a Múltidéző című cikkemben írtam felmenőimről, családomról, magamról. Ezt azzal egészítem ki, hogy hogy 1988-ban Raffay Ernő szegedi történész ajánlásával léptem be a Magyar demokrata fórumba, amely akkor az egypártrendszer leváltásának fő esélyese volt. A választás nyerteseként az MDF 1990-ben kormányzati pozícióba került. Akkor a FIDESZ még liberális ellenzéki párt volt. 2004-ben Dávid Ibolya MDF elnök kizárta soraiból az alapító Lezsák Sándort, aki megalakította a Magyar Nemzeti Fórumot.
Az Ásotthalmi szervezetünkkel őt követtük, mi is kilépve az MDF-ből. Most újra olyan helyzetet érzékelek, mint ’88-ban, a rendszerváltás idején. A változás elkerülhetetlen, minél hamarabb, annál hasznosabb a magyarság számára. A létminimum alatt és környékén élő családok milliói, a 600.000 külföldön munkát vállaló fiatalok és középkorúak, a nyugdíjasok bizonytalanná váló helyzete, az egészségügyi ellátás és oktatás színvonala, gyermekeink és unokáink kevés reménységgel kecsegtető jövője, a korrupció és még sorolhatnám tovább, miért is érzékelem a változtatás szükségességét.
Visszatérve napjainkhoz, a Várostanyai programom 12 pontja összefoglalja Szeged Kossuth Lajos sgt.-tól jobbra eső részének, Újszegednek és a Homokhátságból Ásotthalom, Bordány, Domaszék, Forráskút, Mórahalom, Öttömös, Pusztamérges, Röszke, Ruzsa, Üllés, Zákányszék és Zsombó települések legfontosabb választási javaslatát, amely kiegészíti a Jobbik országos programját. Ebben külön kitérek az agrárium, az oktatás egészségügy, nyugdíjrendszer, természetvédelem, a nemzetiségek (apai ágon bánáti sváb leszármazottként) kérdéseire és az élhetőbb városok, települések problémáira. Szeptember 12-ei szegedi sajtótájékoztatón volt a nyilvános képviselőjelölti bemutatásom, ahol a Család, szeretet és feladat jelszavakkal foglaltam össze javaslataimat. Mint ahogy Szeged és a Homokhátság egymásra volt és van utalva, történelmünkben egymásra építkeztünk, ezt az összetartozást szimbolizálja a korábbi gazdasági kisvasút nyomvonalára általam tervezett gyalogos és kerékpár túraútvonal, amely a Roosevelt (korábban Rudolf) térről induló északi szárnya Pusztamérgesig, déli nyomvonalán Ásotthalomig húzódna.
Közvetlen kampánystábom ásotthalmi, üllési, zsombói és szegedi aktivistákból áll, de személyesen mindazokat annak tekintem, különösen Ásotthalmon, akik bármilyen módon segítséget nyújtanak a győzelem útján. Első közös tennivalóink a bérunióval kapcsolatos aláírásgyűjtés és a Hazai pálya havi kiadvány biztonságos kijuttatása a lakossághoz. A bérunió a Jobbik kezdeményezése az Európa Unió bérszínvonalának elérése felé vezető úton, amelyet maga az Unió is támogat. Ne kelljen gyermekeinknek külföldön munkát vállalni a megélhetésért. Egyenlő munkáért egyenlő bért kapjunk és ne egy gyarmati ország összeszerelő rabszolgamunkásai legyünk saját hazánkban negyed, vagy ötödannyi fizetésért. Legutóbbi felmérés szerint a családok több mint harmada él létminimum alatt. A béremelkedés következménye a nyugdíjak emelkedése is.
Nem egy politikai karrieristaként vállaltam nyugdíjas éveim kezdetén ezt a nemes és megtisztelő feladatot, hanem egy ledolgozott élet tapasztalataira támaszkodva teszem ezt. Amennyiben egyetértenek feladatvállalásommal, kérem az Önök segítségét és támogatásukat az elkövetkező kampánycsatározásban is.
