Önkormányzatunk két éve hívta életre a Települési Értéktár Bizottságot, amely elsőként fogadta be a tanya, mint tradicionális létforma települési értéket az alábbi ajánlással: „ A tanya az Alföld egyedülállóan tipikus vidékies településformájának tekinthető településképződmény, mint külterületi lakott hely. Az ott élőket tanyaiaknak, tanyasi embereknek nevezik (Csatári Bálint). A tanya régebbi neve a szállás, az Alföld szétszórt, magányos telepeit jelentette, melyek többnyire a gazdálkodás központjai és a lábasjószág telelőhelyei voltak. A tanya, a társadalmi evolúció tradicionális értékteremtő, önfenntartásra képes, történelmünkben gyökerező, hagyományok tiszteletére, generációk felhalmozott tapasztalataira épülő élettér és családokat fenntartó multifunkcionális munkahely. Több millió honfitársunk, generációk sokasága nőtt fel tanyákon, hordozva magukban a természettel való kölcsönös együttműködés képességét és a komplex gazdálkodási készségek bokrétáját a termeléstől a feldolgozáson át az értékesítésig. Történelmünk nem egy kritikus pillanatában volt az általa megtermelt élelemmel nemzetünk megmaradásának segítő támasza.” Ezt továbbítottuk a Megyei Értéktár Bizottsághoz, akik tovább ajánlották országos elfogadásra. Csaknem két évre a kezdeményezéstől hallhattuk a jó hírt Lakitelken Lezsák Sándortól, a Hungarikum Bizottság tagjától, hogy A magyar tanya névre átkeresztelve befogadták a kulturális örökség kategóriában a Kiemelkedő Nemzeti Értéktárba. Településünkön idén a XIII. alaklommal szervezzük meg július 25-én a Gátsori tanyasi ünnepséget a tanyasi élet és paraszti gazdálkodás megbecsülésére. Ehhez kapcsolódik, hogy  Nemzeti Tanyafejlesztési Programot bemutató konferenciát szervezett a Földművelésügyi Minisztérium a Lakiteleki Népfőiskolán. Az újság megjelenésekor már meghirdetésre kerül a tanyafejlesztésre irányuló pályázat. A 2011. óta működő program célja a tanyai gazdálkodás sajátos értékeinek megmentése, megújítása, valamint a tanyasi életmód, a tanyán működő családi gazdaságok hátrányainak csökkentése. Eddigi négy éve során a minisztérium 6,17 milliárd Ft támogatást nyújtott a tanyai gazdálkodás sajátos értékeinek megmentése és a tanyán élők életszínvonalának, gazdálkodási feltételeinek javítása érdekében. A pályázatokat augusztus 15-ig lehet benyújtani tanyai gazdaságok fejlesztésére, villamosításra, ivóvíz minőség vizsgálatokhoz, tanyagondnoki eszköz ellátásra. A vissza nem térítendő támogatás 75-100 % intenzitású.

A közelmúltban szervezett gazdafórumot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád megyei szervezete „Hogyan érinti a gazdákat a migránsok tömege?” címmel. Felkérésükre az alábbi összefoglalót készítettem: Ásotthalom nagyközség 12.200 ha közigazgatási területét kb. 16 km Szerbiával közös határszakasz szegélyezi, melyet a Kőrös ér kísér 2/3 szakaszán. A település több, közel 60 %-a erdő, így elsősorban itt történik a határsértés. Valamivel kevesebben jönnek a szántó határszakaszokon. Februárban napi 1400-1500 fővel volt a csúcs migráció elsősorban Koszovóból menekültekkel. Manapság ismét már napi 600-1000 határsértőt tartóztatnak fel mezőőreink, polgárőreink és a rendőrség, akik Afganisztánból, Szíriából és Afrikából jönnek. Sengeni (magyar) határvonal őrizet sajnos nem elégséges (72.000 migráns sétált át határunkon fél év alatt), csak Sengeni határátkelő ellenőrzés van.          Miben is jelentenek problémát a lakosságnak, a tanyasiaknak, a gazdálkodóknak a migránsok:

                       -     bűncselekményt követnek el a határsértéssel

-         humán egészségügyi és közbiztonsági kockázatot jelentenek

-    a kiterjedt tanyavilágunk nyugalmát és biztonságát zavarják és veszélyeztetik (tanya elfoglalás is történt már - képünkön)

- váratlan megjelenésükkel zavarják a mező- erdő és vadgazdálkodást, a szabadterületi és zárttéri vadászatot (a vaddisznós kert vadhálóját letaposva átmennek rajta)

-         terméslopást, rongálást, fóliákban, öntöző berendezésekben kárt okoznak

-   tüzet gyújtanak melegedéshez, ruhaszárításhoz, dohányzással erdőtüzet okozhatnak (erdőtűz volt 06.21.-én és 07.10-én a migránsváltók mentén)

-         elsősorban az embercsempészek fenyegetik a lakosságot

-       bármit behozhatnak magukkal a zöldhatáron, így pl. veszélyeztetik GMO mentességünket, állat-és növény egészségügyi kockázatot jelentenek

-          bűnözők, terroristák is lehetnek közöttük

-         mentális problémát jelentenek a lakosságnak csecsemőikkel,

-         sokszor türelmetlenül várják a „rendőr taxik” jövetelét, de leintik autósainkat és felszállnának a tömegközlekedési járművekre is.

A Csongrád Megyei Kormányhivatal polgármesteri fórumot hívott össze, annak apropóján, hogy július első hétvégéjén 2296 határsértőt fogtak el a rendőrök, a mezőőrök és a polgárőrök. Térségünk a szubjektív biztonságérzet növelését, a mezőgazdasági károk enyhítését, az infrastruktúra (gépjárműellátás, szemét összegyűjtés és kezelés, tűzoltóság erősítése) és a tanyaprogram folytatását kérte. Az embercsempészet úgy tűnik megtalálta az unió leggyengébb láncszemét, sajnos hazánkra esett a választásuk. Felvetettem, hogy a honvédelem bevonása is indokolt a migráció féken tartására és vita alakult ki a tűzesetek okát illetően. Megítélésünk szerint migránsok okozták a tüzeket (a vonulási útjaik mentén, az utaktól 50-70 m-re keletkeztek az avar tüzek) a tűzoltóság ezt nem látja bizonyíthatónak.

Reméljük, a hamarosan megépítésre kerülő ideiglenes biztonsági határzár megakadályozza a zöld határszakaszunkon az illegális határátlépést. 

A 2015 év Ásotthalom és a határ menti települések számára a migráció elviseléséről és megállításáról szólt. Csekély számban a határzár óta is megjelennek a határsértők. A hagyományos török, görög, boszniai, szerb, szlovén, osztrák, német útvonalon egyre több akadályt állítanak a „civil” megszállók tömegeivel szemben, azok és embercsempész bűnbandái újabb útvonalakat keresnek, tesztelnek. Az utóbbi napokban újra próbálkoztak térségünkben is. Határozott határvédelmi fellépésünk, a műszaki zár, a jogi rendelkezések remélhetően véglegesen lezárja ezt a rémálmot és az Európa unió vezetői is visszatérnek a józanészhez.

A mi feladatunk ez évben Ásotthalom fejlődési irányainak kitűzése, azok egyeztetése és elfogadtatása a nagyközség polgáraival. Csak összefogás adhat reményt bármely kezdeményezés megvalósítására. Az önellátó mezőgazdaság stabilizálása mellett a turisztikai fejlesztések jelenthetik a jövő reménységét, amelyhez adottságainkból, lehetőségeinkből kell kiindulni és csatlakozni olyan kezdeményezésekhez, amelyekhez szervesen illeszkedhetünk. Az Országos Kékkör, annak Dél-Alföldi szakasza adott, a Mária Zarándokút, benne a z Árpád-házi Szent Erzsébet Zarándok Úttal a napokban van véglegesítve, az Atilla Király Zarándokút, valamint a Magyar Betyár Portya útvonalai és tematikus programjavaslatai most vannak kidolgozás alatt, mindezek részben egybeesnek,így egymást erősítve még vonzóbb kihívást jelent a bennük való részvétel és teljesítési vágy. Nézzük sorban a lehetőségeket és javaslatokat.  

Országos Kék túra, Kékkör

Az Országos Kékkör 2549,6 km hosszú, amely áll az Országos Kék túra 1160 km-es szakaszából Írott kőtől Hollóházáig, a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kék túra 541 km-ből Írott kőtől Szekszárdig és az Alföldi Kék túra 848 km szakaszából Szekszárdtól Sátoraljaújhelyig. Csongrád megye Duna-Tisza köze területéből Öttömös, Ásotthalom, Rúzsa, Bordány, Zsombó, Szatymaz, Sándorfalva, Dóc és Ópusztaszer településeit érinti. Ásotthalmi szakasza 13,2 km hosszú az Öttömös-Ásotthalom székelt úttól a Dugonics (Back kápolnai leágazással), Alsó-Ásotthalmi és Tanulmányi (a Rózsa Sándor Emlékúti leágazással visz a Bedő Albert Erdészeti Szakiskolához és a Fenyő panzióhoz) erdőkön halad keresztül, érinti a Rúzsa fát és az 55-ös úton keresztül a Honvéd üdülő előtt elhaladva hagyja el Ásotthalmot. Az Országos Kékkört DAOP pályázattal 2013-15-ben 299.459.511 forintos fejlesztéssel felújították és új útvonaljelzéssel és tájékoztató tábla rendszerrel szereltek fel. Kedvezményezett a Magyar Természetjáró Szövetség volt, amelynek megyei szervezete a Csongrád megyei Természetbarát Egyesület. Velük egyeztetve tudjuk attraktívvá, vonzóbbá tenni az ásotthalmi túraszakaszt és kibővíteni a Kék túra jelzett útját két leágazási szakasszal (Gátsori és Ásotthalmi leágazás). Az útvonalak teljesítése hagyományosan gyalogosan bakancsos turistaként, de terep kerékpárral, lovas formában (hátas, fogatos, szánkós) is lehetséges. (A javasolt gátsori és ásotthalmi leágazás egyeztetés alatt van az érintettekkel)

1. Belépés az Öttömös-Ásotthalom határúton Ásotthalom közigazgatási   területére a Dugonics erdőbe. Erről és az ásotthalmi szakaszról Dugonics András névadó tájékoztató tábla elhelyezése.  Faki tanya leágazása. Hagyományos, ridegtartásos állattenyésztés, erdő- vadgazdálkodás és a tanyasi élet bemutatása.

2. Back kápolnai leágazás a kápolnához. A pihenő hely esőbeállóval, főzőhellyel és illemhellyel ellátott. A Back kápolna és később a norvég alapú támogatás terve szerinti szegedi malomipari aktív skanzen megtekintése és a Mária zarándokút első, központi fogadóhelye.

3. Öreg néne őzikéje (Csalavári) erdei otthon. Meséink erdeinkről, mezőinkről, vadjainkról. Szállás, ellátás és pecsételési hely. Kemping és sátorozási lehetőség. Gyerekek erdei élményparkja. A Mária zarándokút szálláshelye.

4. Bedő ligeti leágazás. Kiss Ferenc „a szegedi erdők atyja” több mint 100 éve (1908) Kálnoki Bedő Albert országos főerdőmester tiszteletére ültette 5 katasztrális holdon az érintetlen elegyerdőt

                                      Gátsori élmény körtúra

1 Sári-fazekas tanya

2 Bunkerek világa. (Naplopók tanyája és Gátsori 5let park

Kele, a gátsori gólya: negyedik éve itt telel át Kele, akit télen a Krisztin, a       Tóth család és más segítők látnak el élelemmel.

Klebelsbeg Kunó tanyaközpont és Gátsori tanyamúzeum.

Vissza a Kék túra útvonalra a Rúzsa fáig. Rózsa Sándor matuzsálem korú fája

előtti tisztelgés, az ő és betyártársainak, leszármazottjainak, rokonainak

gyökérsarj skanzenje és hazánk betyárjainak skanzenje. Esőbeálló,  pihenőhely.

Tovább a Rózsa Sándor emlékúton a Betyárok tanyájáig.

                              Nagyközségi és Bűbáj birtok körtúra

1.  Áldásfalva csodái. Az 1883-ban alapított Bedő Albert első erdőőri iskola, emlékpark és múzeum látogatás. Innen Ásotthalom nevezetességeinek megtekintése (Rózsa Sándor Élményház, Jézus szíve templom a Hírhozó angyallal, Szent István tér, Homokháti strand, Gárgyán erdei pihenőpark a fácán teleppel, Tündér tanya, Vitifarm borászat)     

2.  Fenyő panzió és halászcsárda: betyárok konyhája.

3. Kiss Ferenc emlék erdei leágazás. A 100 éve önszabályozó, érintetlen fehérnyaras erdő megtekintése.

4. Tovább a Bűbáj birtokra. Csodálatos szépségű pihenő tanya, ellátási és szállás lehetőséggel. Horgásztó. A közeli vaddisznós kert megtekintése.

5. Kőrös éri Tájvédelmi körzet. A Bogárzó állat és növény világa. Csatlakozó    program lehetőség a Csoda réti túra. Visszatérve a Kék túra útvonalhoz a     Honvéd sorra. 

6. Vissza a Kék túra útvonalon a Mária házig. Természet, nép gyógyászat.      Gyógyító növényeink. Csatlakozó program lehetőség: spirituális túra a    Csodatévő 7 tölgyfához.

7. Csordák útja. A turistaút mentén a régi pásztor életet bemutató  szabadtartásos marha gulyák megtekintése. A turista itt hagyja el Ásotthalom területét és visz tovább útja a rúzsai Borbás keresztig.

                                                        Mária-út

Közép-Európa zarándokútja Mariazelltől Csíksomlyóig. A Mária Út Közhasznú Egyesület (MUTKE) 2006 óta végzi a zarándokút kiépítését. 2015-ben 80 önkormányzat lépett be az egyesületbe (magyarországi északi útvonalán). Most a déli útvonal kiépítésére tettek ajánlatot, elsősorban önkormányzatok, de civil szervezetek részére. A Mária Út célja a kereszténység értékeinek megismertetése. A vallási turizmus spirituális okokból 330 millió embert érint, ebből kb. 100.000 zarándokra lehet számítani a Mária úton, kb. 2 millió vendégéjszakával. Zömük 25-40 évesek és új nyugdíjasok. Egy-egy csoport 12-80 főből áll, illő fogadást, szállást, étkezést igényelnek 30-40 euró/nap költekezéssel. Nagyobb zarándok csomópontok kiépítése, 15-25 km-enként zarándokszállás biztosítása. A vallási turizmus kiemelt kegyhelyek, emlékhelyek, tematikus zarándok útvonalak megismerését jelenti. Ennek megfelelően a déli szakaszt négy regionális szakaszra osztottuk. Mi a mórahalmi szakaszhoz tartozunk, amely Bajával kezdve Szegeddel bezáróan tart. Hozzánk Öttömösről vezet át az út és a Back kápolna az első zarándok fogadó állomás az alábbi javaslatokkal:

-   Back kápolna és a zarándok erdei pihenőhely (volt Balog erdészház) legyen a központ (Mária kert).

-      Tematikus út vezessen az erdőn át (részben a Kék túra útvonalán) Ásotthalomig a Jézus szíve templomig.

-    Fatimaház, Cursillo vagyonkezelésének megszerzésével Természetgyógyászati Spirituális Gyógyító Központot tudunk létrehozni, amely emlékezteti a zarándokokat az El Camino spanyol és portugál zarándokútra is. Fogadó és szálláshely kialakítása a zarándokok részére.

-         Innen tematikus út indul a Csodatévő 7 tölgyfához, ahol energetizáló, gyógyító fogadó helyet alakítunk ki.

-         Tematikus út Királyhalom Jézus szíves templomához (határon átnyúló projekt)

-   1917. május 13-október 13-ig többször megjelent a Szűzanya Fátimában, a portugál kisvárosban három kisgyerek, főként Lucia előtt. A látomás centenáriumi megemlékezési ünnepe, regionális ünnep sorozatát készíthetjük elő.

-                                                                                Árpád-házi Szent Erzsébet zarándokút

Öttömös kezdeményezésére Szeged - Mórahalom – Ásotthalom - Öttömös útvonalon alakították ki, érintve a Jézus szíve templomot és a Back kápolnát, amelyhez csatlakozunk és segítünk. 

Attila Fejedelem zarándokút

Ennek kidolgozása Ásotthalmon elkezdődött. Atilla az európai hunok leghíresebb uralkodója. Az időszámításunk szerint 410 körül született Bendegúz fiaként. Atilla kora egyik leghatalmasabb birodalmát uralta 434-től haláláig. A legenda szerint, testét befektették egy hármas koporsóba, ami aranyból is készült, és hódításainak zsákmányaiból néhányat még mellé helyeztek. Az emberei eltérítették a Tisza egy szekcióját, eltemették a koporsót a folyómeder alatt, azután megölték a szolgákat, akik a szertartáson részt vettek, hogy titokban tartsák a pontos helyszínt, ahol Atilla nyugszik. A-TIL-LA jelentése: az életet adó élet vize. Az “élet vize” kifejezés pedig igen közel hozza Jézus Urunkat, hiszen Ő mondta így:“Valaki pedig azon vízből iszik, melyet én adok neki, soha meg nem szomjúhozik, hanem ez a víz örök életre buzgó víznek kútfeje lesz ôbenne. “( János 4: 14.) ATILLA tehát azért kapta ezt a nevet szüleitől, mert ők ”Jézushitűek” voltak, de azért is, mert a táltosok meglátták a gyermekben a jövendő hatalmas urát, uralkodóját. Ezt a “Jézus hitet” ma vallásnak nevezzük.

A tervezett zarándokút Atilla hun birodalmának mai, fenti térkép szerinti országokat érinti tőlünk keletre, északra, délre és nyugatra, több, teljesíthető szakaszra osztva.

Magyar Betyár Portya 

Szintén ásotthalmi kezdeményezésre hazánk legnevesebb betyárjainak működési helyszíneit rendezi útvonallá Nyugat–Dunántúltól Felvidéken, Alföldön át a Délvidékig Angyal Banditól és Sobri Jóskától a leghíresebb betyár Rózsa Sándorig. Leggyakoribb megjelenésük települései, csárdái, szállásai, kalandozásaik, börtöneik, nyughelyeik helyszínét kapcsolja össze attraktív programokkal elsősorban lovas portyával.

Ma már nemcsak magukat kifejezetten vallásosnak tartó emberek indulnak el az úton, hanem egyre többen azok is, akik keresnek valamit, keresik önmagukat, keresik különféle kérdéseikre a választ, a boldogsághoz vezető utat. Induljunk hát el mi is és várjuk szeretettel a hozzánk érkező zarándokokat, az útkeresőket. „Mindenki a hegytetőn akar élni, anélkül, hogy tudná, hogy a boldogság a meredély megmászásában rejlik.” (Wass Albert)

Az elmúlt esztendő márciusának szelei újabb feladatot sodortak nyugdíjas éveim kezdetére. Talán azzal kezdődött, hogy a helyi Művelődési házban levetítették a Lovas íjász című filmet, amely Kassai Lajos kaposmérői lovas íjász iskoláját mutatta be. Olyan érzelmeket érintett meg, amely magyarságunk régmúlt történelmének génjeinkbe égetett emlékeit hívta elő: harcmodorunk, hagyományaink, ló, lovaglás, íjászat, fegyelem, összetartozás, önvédelem, az élet és embertársaim tisztelete. (Az István, a király Dóm téri előadásán éreztem először ilyet.) Egy hétre rá családi beszélgetésen hívták fel a figyelmemet, hogy újabb feladat várhat rám. Közben Toroczkai László polgármester úr tájékoztatott, hogy a Jobbik felkérte őt, mint a párt alelnökét, induljon a Csongrád 2. választókerületében országgyűlési képviselő jelöltnek. Mivel azonban 5 évre vállalta a polgármesteri megbízatást, amely 2019 őszig tartó ciklus és az országgyűlési választás 2018 tavaszán lesz, nem vállalta el a felkérést. Mint elmondta, nem hagyja cserben az ásotthalmi választóit és védigviszi a ciklust és a nagyközség fejlesztési programját. Azt kérte nézzek körül kit lehetne indítani helyette. Egy olyan szegedi ismerősömet ajánlottam, aki jogászként a Szent Korona tan híve és hű harcosa. Március 13-án, a szokásos hétfői vezetői megbeszélést követően tértünk vissza a választásra. Ekkor kért fel Polgármester úr, induljak helyette az országgyűlési választáson. Átadtam neki a Várostanyai stratégiai programomat. Családom véleménye fontos számomra, így támogatásukat tudva vállaltam el a jelölti felkérést. Beléptem a Jobbik Ásotthalmi szervezetébe. Orosházán és Pesten megvívtam csatáimat szegedi ellenjelöltemmel, végül június 21-én kaptam meg a megbízást a Jobbik országos elnökségétől a Csongrád 2. választókörzet képviselő jelöltségére. Itt megállok egy kis visszatekintésre.

A Rózsa Sándor Népe első számában a Múltidéző című cikkemben írtam felmenőimről, családomról, magamról. Ezt azzal egészítem ki, hogy hogy 1988-ban Raffay Ernő szegedi történész ajánlásával léptem be a Magyar demokrata fórumba, amely akkor az egypártrendszer leváltásának fő esélyese volt. A választás nyerteseként az MDF 1990-ben kormányzati pozícióba került. Akkor a FIDESZ még liberális ellenzéki párt volt. 2004-ben Dávid Ibolya MDF elnök kizárta soraiból az alapító Lezsák Sándort, aki megalakította a Magyar Nemzeti  Fórumot.

 Az Ásotthalmi szervezetünkkel őt követtük, mi is kilépve az MDF-ből. Most újra olyan helyzetet érzékelek, mint ’88-ban, a rendszerváltás idején. A változás elkerülhetetlen, minél hamarabb, annál hasznosabb a magyarság számára. A létminimum alatt és környékén élő családok milliói, a 600.000 külföldön munkát vállaló fiatalok és középkorúak, a nyugdíjasok bizonytalanná váló helyzete, az egészségügyi ellátás és oktatás színvonala, gyermekeink és unokáink kevés reménységgel kecsegtető jövője, a korrupció és még sorolhatnám tovább, miért is érzékelem a változtatás szükségességét.

Visszatérve napjainkhoz, a Várostanyai programom 12 pontja összefoglalja Szeged Kossuth Lajos sgt.-tól jobbra eső részének, Újszegednek és a Homokhátságból Ásotthalom, Bordány, Domaszék, Forráskút, Mórahalom, Öttömös, Pusztamérges, Röszke, Ruzsa, Üllés, Zákányszék és Zsombó települések legfontosabb választási javaslatát, amely kiegészíti a Jobbik országos programját. Ebben külön kitérek az agrárium, az oktatás egészségügy, nyugdíjrendszer, természetvédelem, a nemzetiségek (apai ágon bánáti sváb leszármazottként) kérdéseire és az élhetőbb városok, települések problémáira. Szeptember 12-ei szegedi sajtótájékoztatón volt a nyilvános képviselőjelölti bemutatásom, ahol a Család, szeretet és feladat jelszavakkal foglaltam össze javaslataimat. Mint ahogy Szeged és a Homokhátság egymásra volt és van utalva, történelmünkben egymásra építkeztünk, ezt az összetartozást szimbolizálja a korábbi gazdasági kisvasút nyomvonalára általam tervezett gyalogos és kerékpár túraútvonal, amely a Roosevelt (korábban Rudolf) térről induló északi szárnya Pusztamérgesig, déli nyomvonalán Ásotthalomig húzódna.

Közvetlen kampánystábom ásotthalmi, üllési, zsombói és szegedi aktivistákból áll, de személyesen mindazokat annak tekintem, különösen Ásotthalmon, akik bármilyen módon segítséget nyújtanak a győzelem útján. Első közös tennivalóink a bérunióval kapcsolatos aláírásgyűjtés és a Hazai pálya havi kiadvány biztonságos kijuttatása a lakossághoz. A bérunió a Jobbik kezdeményezése az Európa Unió bérszínvonalának elérése felé vezető úton, amelyet maga az Unió is támogat. Ne kelljen gyermekeinknek külföldön munkát vállalni a megélhetésért. Egyenlő munkáért egyenlő bért kapjunk és ne egy gyarmati ország összeszerelő rabszolgamunkásai legyünk saját hazánkban negyed, vagy ötödannyi fizetésért. Legutóbbi felmérés szerint a családok több mint harmada él létminimum alatt. A béremelkedés következménye a nyugdíjak emelkedése is.

Nem egy politikai karrieristaként vállaltam nyugdíjas éveim kezdetén ezt a nemes és megtisztelő feladatot, hanem egy ledolgozott élet tapasztalataira támaszkodva teszem ezt. Amennyiben egyetértenek feladatvállalásommal, kérem az Önök segítségét és támogatásukat az elkövetkező kampánycsatározásban is.

2015 őszén újabb támadás érte a gazdákat. A húskészítményeket rákkeltő kockázatúnak értékelte és sorolta be az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége. A vörös hús fogyasztását pedig „valószínűleg rákkeltőnek” sorolta be az ügynökség. Egy kategóriába sorolták a cigarettával és az azbeszttel! Ez már a szabadkereskedelmi megállapodás előszele és eszköz rendszere? Vajon a GMO-s szóját hová sorolja be ez a szervezet? Milyen az egészségügyi kockázata? Erről a neten semmi információ nem található.

A fehér hús-vörös hús felosztást a napjainkban dúló fittness- és wellness őrület keltette életre. Természetesen nem nélkülöz minden szakmai alapot, de az ilyen jellegű osztályozás erősen szubjektív és pontatlan. Hiszen nem vonhatunk egyértelmű párhuzamot a hús színe és beltartalma között, illetve számos olyan állati hús van, ami nehezen sorolható egyik vagy másik kategóriába.

Általánosan azonban elmondhatjuk a fehér húsokról, hogy leginkább a házi szárnyasok (tyúk, kacsa, liba, pulyka) húsai, illetve a nyúlhús, galamb, halak sorolhatóak ide. Egyes irodalmakban a fiatal nagy vágóállatok húsait (pl. borjú és bárány) szintén ebbe a kategóriába sorolják. Vörös húsnak számít a marha, a sertés, a juh, a kecske, a ló, a bivaly és  vadfajaink (szarvas, dám, őz, vaddisznó, mezei nyúl, fácán stb.) húsa. Az evolúció során a marhának, sertésnek hozzá kellett szoknia a hosszú vándorlásokhoz, ahogy legelő után kutattak, illetve ahogy a népek vándoroltak, és vitték magukkal a jószágokat. Ennek köszönhetően nagy kitartásra volt szüksége az állatoknak, így rengeteg izomsejtben tárolt energiára. A hosszútávú erőkifejtésben a lassú rostok játszanak szerepet, amihez állandó energiaellátás szükséges, amihez magas mioglobin tartalom párosul. Ennek köszönhetően nem csak a marha, vagy a juh húsa sötétebb árnyalatú, de a vándormadarak húsa is, mint például a kacsa, vagy a libahús. A házi kacsa őse a tőkés réce (vadkacsa), a házi lúdé a nyári lúd. Mindkét ős a vörös húsú csoportba tartozik. Mitől fehéredett ki a háziasítás következtében a húsuk? A csirkék húsa egyrészt fehér hús, másrészt pedig vörös hús. Mivel a csirkék igen sok időt töltenek mászkálással, és álldogálással, ezért combjuk húsa vörös húsnak számít. Mellük és szárnyuk viszont fehér hús, hiszen nem használják ezeket az izmaikat repülésre.

Alapvetően minden hús fehérjéből és zsírból tevődik össze. A vadhúsoknál ez az arány kb. 80% fehérje és 20% zsír (csak összehasonlításképpen: egy zsírosabb bárányhúsnál például ez az arány éppen fordított). A vadhúsokat rendkívül gazdag íz anyaguk, és kedvező tápanyag-összetételük ideális étekké teszik. Mivel a vadállatok változatos növényi táplálékot fogyasztanak, sokat mozognak, és egész életüket a szabadban töltik, húsuk alacsonyabb zsírtartalmú, rostosabb és keményebb, mint a tenyésztett házi állatoké.

 Mitől is vörös tehát a hús színe? Sokan a szín miatt a vérre tippelnének, de a helyes választ az izomrostokban kell keresni. A mioglobinban. A vörös húsok általában izomból állnak. Az ilyen izmokat olyan hosszabb ideig tartó aktivitásra használják az állatok, mint az állás, vagy a séta, mert ezekhez bizony állandó energiaforrás szükséges. Az izmok színéért a magas pigment tartalmú mioglobin nevű fehérje felel, mely az oxigént használja a megfelelő energia kitermeléséhez. Minél több mioglobin van a húsban, annál vörösesebb, sötétebb színű. A mioglobin a vörös vérsejtekben hasonlóan viselkedik a hemoglobinhoz, vagyis oxigént tárol az izomrostokban.

Az ember egyaránt fogyaszt állati és növényi táplálékot, tehát mindenevő. Ha az év során kertünk zöldségeit, gyümölcseit szezonjaikban fogyasztjuk és mellé társítjuk állataink termékeit, harmonikus lesz táplálkozásunk és szervezetünk minden szükséges tápelemhez hozzájut. De mivel válthatnánk ki a húsokat?Manapság igen divatos a vegetarianizmus, hiszen a túlnyomóan, vagy kizárólag növényi táplálékot fogyasztóknál ritkábban fordulnak elő szív- és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás, vagy cukorbetegség. Mik lehetnek a különböző húspótló élelmiszerek? Mivel a hagyományos étrendet követőknél a fehérjeszükségletet húsokkal fedezik, ezért a vegetáriánusoknak különösen oda kell figyelni a megfelelő fehérjebevitelre. Kiváló forrás a szója, ennek is sajt formája, vagyis a tofu. Nagyszerű fehérje-, vitamin- és aminosav forrás lehetnek a magvak, a joghurtok, a hüvelyesek, és a sajtok is. Fontos, hogy a növényi élelmiszerekből növelt adagokat fogyasszunk, mert a húsban egyébként meglévő létfontosságú tápanyagokat csak így lehet megfelelően pótolni.
A legtöbb húspótló termék zöldség- vagy gabona alapú, és textúráját tekintve sokszor nagyon hasonlít a húshoz. A gabonák közül különösen jól hasznosítható ilyen célra a hajdina, búza, tönkölybúza, zab, kukoricadara, és a köles. A zöldségek közül pedig leggyakrabban a burgonyával, zellerrel, paszternákkal, hagymával, és különféle gombákkal, és persze a szójával találkozhatunk.

Tekintsünk vissza a közelmúlt néhány eseményére. A Pick fénykorában évi 35.000 hízót vásárolt fel a Homokhátságról. Az EU csatlakozásunkat követően minden gazdasági haszonállat fajunk egyedszáma töredékére csökkent. Beigazolódott, hogy csak a piacunk (a fogyasztó) kellet a nyugatnak. Emlékezzünk vissza hány ütközet volt már: baromfi és sertés influenza, BSE-s marhák, kéknyelv betegség, libamáj elleni állatvédő akciók, mézhamisítás, stb. Most a gazdák rovására megrettentik a fogyasztókat. De ez csak fél mondat a részükről. A másik fele talán a szójafogyasztást szorgalmazza.

Minden esetre a disznóvágási szezon kezdetén berobbantani ezt a témát rosszízű próbálkozás. Ráadásul a választási malac ára ennél alacsonyabb nem is lehetne. Szerencsére szüleink, nagyszüleink élettapasztalata és nemzetünk gasztronómiai szokása erősebb és józanabb, mint egy ilyen szerencsétlen próbálkozás. Így bátran mondhatjuk, nyugodtan vágjunk disznót és más vörös húsú állatot és dolgozzuk fel hagyományosan szalonnának, kolbásznak, szaláminak és egyéb termékeknek. Fogyasszunk vadhúst is, amely a legvörösebb hús, mert a háziasítás előtt csak ezt fogyaszthattuk és mégis megmaradtunk.

De hogyan is van ez WHO-s hír pontosan? „A vörös húsok valószínűleg rákkeltők, a feldolgozott hústermékek emberre rákkeltők”. Mitől és miért lesz a valószínűleg rákkeltő vörös húsból rákkeltő hústermék? A magyarázatot a Magyar Élelmiszerkönyv oldalain keressük (és valószínűleg a többi nemzet saját élelmiszerkönyvében is). A könyv tartalmazza mindazokat az anyagokat, amelyeket pl. a kolbászgyártáshoz, de a többi élelmiszer előállításához fel lehet használni. Ezek között szemezgetve 48 féle engedélyezett színezéket, köztük 31 szervetlen anyagot, illetve labor terméket találunk (pl.: titán-dioxidot, alumíniumot, vas-oxidot), de a szervesek közül a kármint, amelyet a Dactylopius coccus Costa rovar nőivarú példányaiból nyerik ki. Tovább lapozva 15 féle édesítőszert találunk, köztük a kimondottan rákkeltő aszpartámot.  ( Az aszpartám mérgezés a nyolcvanas évektől őrzött titok. Az aszpartám-ellenesek elnöke szerint: "Az aszpartám az egyetlen olyan génmanipulált termék, amelyről tényleges bizonyítékaink, világos nyilvántartásaink és esettörténeteink vannak, melyek azt bizonyítják, hogy tömegbetegségeket és halált okozhat."). Az élelmiszer adalékokból 113 félét a guárgumitól a sósavig. A csecsemők anyatej helyettesítő engedélyezett adalékanyagok között a foszforsav (E 338) és a guárgumi (E 412) is szerepel. Külön említést érdemel még a nitrites pác só, amely a sonka, kolbász színét élénkvörös színűre árnyalja.

A házi disznóvágás során mi csak NaCl, azaz konyhasót használunk és kolbászaink, szalámink fűszerezésére sót (2,3 dkg/kg kolbászhús), foghagymát (3 dkg/10 kg), borsot (4 dkg/10 kg, ezt Békéscsaba környékén elhagyják), köménymagot(2 dgk/10 kg) és paprikát (2 dkg/kg) használunk. És tartósításul megfüstöljük. Nem a fogyasztót lógatjuk a füstre, hanem a kolbászt. A sonkát 4-6 hétre, a szalonnát 3-4 hétre konyhasóval lesózzuk, utána füstöljük. Lehetőleg bükkfával, de más keményfa is megteszi. Füstölt termékeink akár egy évig is fogyaszthatóak kissé szellős, hűvös helyen tárolva.

Éljen a vörös hús, a belőle készített kolbász, szalámi, sonka és a vadhús! Éljen a gazda és a vadgazda! Mi a szalámival vagyunk!

A Közép-európai Egyetem ( angol nevén Central European University, magyarul is használt rövidítése: CEU) az Amerikai Egyesült Államok és a Magyar Köztársaság működési engedélyével és akkreditációjával rendelkező, budapesti központú nemzetközi egyetem. A CEU a társadalom- és bölcsészettudomány, a jog, az üzleti élet, a kormányzat és közpolitika területén kínál  poszgraduális képzést a jövő vezetőinek. Ezt mutatja a nagyszámú nemzetközi hallgatói létszám és a világ legjelentősebb egyetemeiről érkező tantestület. A több mint 30 országból érkező közel 300 tanár a CEU-n 7:1-es diák-tanár arányszámot eredményez. Tanulmányaik során a diákok nagy része részesül pénzügyi támogatásban, melybe beletartozik a tandíjmentesség, a különféle kutatói ösztöndíjak, a szállás és az orvosi ellátás támogatása is. Az itt megszerzett magas szintű tudással és szakértelemmel a hallgatók fontos munkaköröket tölthetnek be. Jelenleg a CEU-nak az öt kontinens mintegy 100 országában, közel 8600 végzett hallgatója él, közülük több miniszter, nagykövet, egyetemi tanár, tudós, kutató, ügyvéd, ember jogi aktivista és vállalatvezető került ki. A felvételi statisztikák alapján a magyar felsőoktatásban a Közép-európai Egyetemre felvett hallgatók száma 190 fő. A Nyílt Társadalom Alapítvány ösztöndíjával eddig több, mint 2100 magyar diák tanult a CEU-n és anyagi támogatásának köszönhetően több mint 3200 magyar – többek között Orbán Viktor miniszterelnök – kapott lehetőséget külföldi tanulmányokra. A CEU kiemelt hangsúlyt fektet a nyílt társadalmak fejlesztésére Közép- és Kelet-Európában illetve a volt szovjet utódállamokban.

Visszatérve, a CEU-n 15 kar működik. Például a Gender elméleti karon tanítják az antropológia forradalmát, a társadalmi nemet, amelyek a szabadság perverziói és a transznacionalizmust. A Nacionalista tanulmányok karán az etnikai konfliktusokat, a kisebbségek védelmét, az etnikailag megosztott társadalom alkotmányos felépítését. A Szociológia és szociális antropológia karon a hatalmi és ellenállási folyamatok dinamikáját, a határokon átnyúló emberfolyamot (migrációt). Ezek „eredményeit” és gyakorlati megvalósulását éljük manapság Európában.  Nyitottnak neveznek egy társadalmat, ha az pluralista, ha tiszteli és óvja tagjainak autonómiáját, és ha a kritika szelleme hatja át. Pluralizmuson az együtt élő hitek, világnézetek, életfelfogások, kultúrák szabad sokféleségét értjük. Nyitott társadalomban egyetlen vallás, egyetlen világnézet, életfelfogás, egyetlen kultúra sem törekedhet kizárólagosságra. Az autonómiáról szólva arra az alapvető jogunkra gondolnak, hogy maguk döntsék el, milyen meggyőződésekkel, milyen kulturális mintákkal azonosulnak, és milyen célok jegyében vezessék életünket. A nyílt társadalom elmélet a migrációt elfogadni javasolja, de Európának nincs szüksége a muszlim bevándorlókra, mert az együttélés bonyolult, konfliktusveszély, terrorveszély, nehezen elképzelhető az integráció. Idegen munkaerőre pedig kívülről nincs szükség, hiszen Európa városaiban ezrével sétálgatnak a munka nélküli fiatalok, velük kell foglalkozni. Ráadásul ráerőszakolni az iszlámot egy kétezer éves keresztény gyökerű kultúrával rendelkező kontinensre nem más, mint súlyos bűn, rossz elképzelés, melyet semmiféle pénzspekuláció nem szentesíthet.

Sokan kérdezhetik, miért is írok erről. Érintheti-e egyáltalán Ásotthalmot, iskolánkat, gyermekeinket? Furcsa dolgokkal találkozhatott mostanság az a szülő, aki rendszeresen vásárol kisiskolás gyermekének gyakorlófüzeteket. A szóban forgó füzetkéken szereplő Regnobooks Kiadó - ­ akik magukat a saját honlapjukon Házi Feladat Kiadónak nevezik - ­ ugyanis most kemény fába vágta a fejszéjét: úgy döntöttek, hogy felvilágosítják a kicsiket arról, hogyan is lesz a baba, vagy éppen milyen a szeretkezés. Nem is akárhogy... Megjelentették a Nem a gólya… kifestő füzetet, amelyet a hatéves, azaz elsős gyerekeknek ajánlanak. 

A szülők, a tanárok és a közvélemény felháborodása miatt a kiadványokat visszavonták és bezúzták. Szerencsére ez időben megtörtént, így iskolánkhoz nem juthatott el ez a perverz napközis házi feladat.

Mégis, ez egy próbálkozás volt a gender elmélet és gyakorlat bevezetésére hazánkban amelyet minden országban megpróbálják átnyomni, az EU segítségével. Az Európai Parlamentben benyújtott Estrella- jelentés minden országban kötelező szexuális felvilágosítást szeretett volna. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete kiadott egy dokumentumot, amiben lefektették az európai szexuális oktatás alapjait. Ebben olyanok vannak, mint hogy már az első években tanítsuk a maszturbációt és szexuális technikákat a gyermekeknek, és beszéljünk nekik a heteroszexualitás és homoszexualitás azonos értékéről. De Németországban ugyanakkor ez már a törvény, ezek már kötelezőek. Húsz olyan esetről tudnak, amikor a szülőket börtönbe küldték, mert elutasították, hogy a gyermekük szexuális felvilágosító órákra járjon az iskolában (Gabriele Kuby: Globális szexuális forradalom).

Ez egy agymosási program, amelynek gazdasági megfelelője az offshore, azt meg pénzmosásnak hívják, de egy tőről fakad mindkettő. Azt hiszem, nyugodtan kijelenthetjük, hogy az ilyen, tőlünk abszolút idegen perverz eszmékből nem kérünk és vissza is utasítjuk azokat.

A családot tekintve teljesen elfogadható számunkra az évszázadok, évezredek alatt kialakult több generációs család modell, amelyben a konzervatív viselkedési normák egészségesen működnek. A család, az óvoda, az iskola a keresztény és civil közösségeink, egymást kiegészítő és egymásra épülő nevelő hatása a biztosítéka gyermekeink egészséges szellemi, intellektuális és mentális fejlődésének. Nemzetünk megmaradásának egyik zálogaként is tartsunk ki őseink ezen eszméiért.

A gazdálkodók évszázadokon át részben a termesztési tradíciókra építettek, de egyre újabb és újabb fajokat, fajtákat, hibrideket próbáltak ki. Minden tájnak kialakult a „szokott” növénye, legyen az szántóföldi, vagy kertészeti kultúra. A termesztés eredményességét elsősorban a termőtalaj minősége határozza meg. De egyre jobban befolyásolja az éghajlat változása is. Üvegházhatás, klímaváltozás, manapság gyakran használt kifejezések. A felmelegedés szakaszában vagyunk, amelyre a gazdáknak meg kell adni a válaszlépést. A csapadék kevés, a hőség napok száma nő. Az elmúlt évtizedekben Ásotthalom és Öttömös kezdeményezésére teret nyert a spárga termesztése, majd feldolgozása és értékesítő hálózatának kialakítása. Sikere megkérdőjelezhetetlen, amelyért köszönet illeti az integrációban részt vevőket. Gyógyhatásainak kiaknázása még várat magára.

Az éghajlatváltozásra adott következő válasz a batáta, az édesburgonya termesztésének megindítása, amely konkrétan a Váraljai családhoz köthető. Megalakítottuk a Batáta Baráti Kört, fesztivált szerveztünk megismertetésére. Kialakult és egyre bővül a termelői gárda. A termelői integrációját, a palánta nevelését és felvásárlását a Bivalyos Tanya Kft végzi. Ez a növény is nemzetközi érdeklődésre tart számot. Önkormányzata támogatta az Ásotthalmi 12 fajta állami elismerését, így hazánk és az unió első köztermesztésben lévő fajtája lett. A gasztronómiában és a gyógyászatban egyre fontosabb szerepet játszik.

Manapság éljük a Goji (Lycium barbarum), más néven a himalájai csodabogyó integrációját. A szintén tanyavilágunkban élő Löw István Adrian kezdte termesztését. Az általa „rögünkön” kialakult fajtajelöltjének állami elismerésre történő bejelentése Zeus néven ősszel történik meg. Európa legnagyobb goji csemete előállító területével rendelkezik a nemesítő, amely szaporító anyagot Európa több országába is szállítja. De mi is ez a csodabogyó?

A ördögcérna (Lycium) nemzetség sok (80-130) faját nevesítik, mivel az egész világon elterjedt növénycsoportról van szó. Sokuk elkülönítése bizonytalan, hisz esetleg csak a földrajzi elterjedés miatt kapott eltérő nevet egy lényegében egyező növény. Mivel a burgonyafélék családjába tartoznak, éretlen termésük nagy mennyiségű szolanint tartalmaz.

·                    Lycium barbarum: Vékony vesszőkből álló tövis nélküli bokrot alkot. Kis levelei lándzsa alakúak, nyéllel, virága lilás. Termése vörös, ehető.

·                    Lycium chinesis: Vékony vesszőkből álló tövis nélküli bokrot alkot. Kis levelei kerekded alakúak, nyél nélkül, virága lilás, tövise nincs. Termése vörös, ehető.

·                    Lycium europaeum: Erősebb vesszőkből álló tövises bokrot alkot. Kis, húsos levelei lándzsa alakúak, nyél nélkül, virága lilás. Termése vörös, enyhén mérgező lehet. Fiatal hajtásai főzve ehetőek.

·                    Atropa belladonna, vagyis nadragulya, melyet szintén neveznek farkasbogyónak is: Különálló, fásan elágazó növény. Levelei akár tenyérnyiek, tövistelen. Virága fakó lila. Termése fekete, erősen mérgező. A fentiektől könnyen megkülönböztethető, csupán nevében azonos.

Gyógyhatásait tekintve a Goji bogyót, a piros színű, nyers termést elrágcsálva, a szárított bogyókat vagy vízbe áztatva teába (müzlivel, turmixokhoz), de akár főzve is különböző kásákkal fogyasztják. Fogyasztásának tulajdonítják a hosszan tartó fiatalos közérzetet, szépséget, erőt, kitartást. A világ több részén afrodiziákumként ismerik. A nagy mennyiségű C-vitaminon kívül 18-féle aminosavat és 21-féle ásványi anyagot is tartalmaz.

Immunrendszerünk szervezetünk védőbástyája a különböző betegségek ellen. A Goji bogyó bőségesen tartalmaz olyan összetevőket amelyek fokozzák az immunrendszer működését, erősebbé és ellenállóbbá teszik így szervezetünket a kártékony kórokozók elleni harcban. A Goji bőséges forrása a szervezet egészséges működéséhez nélkülözhetetlen fehérjéknek, vitaminoknak, poliszaharidoknak, ásványi anyagoknak és omega-zsírsavaknak.

 A Goji Berry a Sárga folyó völgyében, a kicsi Ninxiában, Kína legkisebbik tartományában őshonos. Ma úgy ismert, mint a „Goji szülőhazája”, mivel itt termelik a legjobb Goji bogyót a világon. Innen exportálják szerte a világon.

Idehaza elsősorban a levelét használjuk gyógyteaként. 2017 augusztusában megrendezésre került Ásotthalmon az I.Goji fesztivál,ami hatalmas sikert aratott.Az érdeklődők megismerkedhettek e csodálatos növény gyógyító hatásával,megkóstolhatták a leveléből készült teát,valamint a terméséből készült más finomságokat.

Amikor felkel a Nap, mi is kelünk amikor lenyugszik, lepihenünk. Egy átmulatott éjszakán ébren tudunk maradni, de nem vagyunk képesek ezt vég nélkül megtenni. A sötétség beköszöntével szervezetünk felkészül az alvásra, szemünk akaratlanul is lecsukódik. Hajnalban nem is tudjuk, de szervezetünk felkészül az ébredésre. Egy belső óra irányítja szervezetünk megannyi folyamatának lezajlását a napszaknak megfelelően. Nevezhetjük ezt bioritmusnak, biológiai órának, a tudomány megfogalmazása szerint cirkadián (Nap körüli) órának, amely egy 24 órás napi ciklust diktál. Hogyan is működik ez bennünk, hol a biológiai óra anatómiai helye szervezetünkben, évezredeken át rejtély volt. Nem véletlen tehát, hogy a cirkadián óra molekuláris hátterének megtalálásáért kapta a 2017-es orvosi Nobel-díjat három úttörő szellemiségű amerikai kutató (Jeffery C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young). Felfedezték, hogyan alkalmazkodik a növények, állatok és emberek biológiai órája a környezethez. Modellállatként a muslincát használták; sikerrel izoláltak egy gént a rovarban, ami egy napközben termelődő, majd éjszaka lebomló fehérje működését szabályozza. Hamarosan rájöttek, hogy ennek a mechanizmusnak más fehérjék is a részesei és ezeknek az együttműködése szabályozza az élőlények belső óráját. Ez a biológiai mechanizmus működik minden többsejtű élőlényben, így az emberben, azaz bennünk is. A jólétünket nagyban befolyásolja, ha a környezetünkben fellépő változások és a belső óránk nincs összehangolva. A belső óránk és az életritmusunk közötti eltérések komoly hatással lehetnek az életünkre és a jólétünkre, mert ezek megnövelik bizonyos betegségek kialakulásának kockázatát.

De milyen összefüggés van a tanyai élet és a biológiai óra között? A mai életterek közül a tanyán élők és gazdálkodók állnak legközelebb a napszakok ritmusa szerinti napi életvitelhez, azaz génjeinkbe kódolt biológiai óra ritmusához. Ezt magam is megtapasztaltam életemben. Gyermekkoromat Szegeden családi házban éltem meg, majd tíz év panellakásban eltöltött időszak következett, amelyet a tanyai létforma követte Ásotthalmon, ahol ma is a cikkemet írom. Tíz évig villany nélküli volt tanyánk, ha jött az este, mi is felkészültünk az alvásra, pirkadatkor kezdtünk mocorogni. A tanyasiaknak adott leginkább a lehetőségük az önellátásra. A klasszikus tanya mérete 5575 nm, azaz egy katasztrális hold. Ez alkalmas kertészkedésre, gyümölcstermesztésre és állattartásra. Ha a tanya körül még szántó is van, takarmányt is termelhetünk, vagy piaci értékesítésre egyebeket. Eredeti végzettségem szerint állattenyésztő vagyok, így most ezt elemzem a biológiai óra vonatkozásában. Sertést, birkát, kecskét, nyulat, nyaranta baromfit tartunk. Velük együtt éljük át a napszaki ritmusokat. A kotló neveli fel csibéit, este a szárnya alá véve őket, nappal táplálkoznak, védelmezi, neveli őket. A kocák szabadon fialnak le, a konda védelmet nyújt számukra, de este ők is elcsendesednek. Az így felnevelkedett jószágok húsa minősége kiváló. Most ezt vessük össze a nagyüzemi állattartással. A broiler csirkét mondják neylon, vagy lufi csirkének. Életük a keltetőgépben kezdődik, majd zárt helyen, művi körülmények között, zsúfoltan nevelik őket, nagyrészt GMO-s szóját tartalmazó táppal 49-56 napon át 24 órás megvilágítással. Így érik el a 2-2,5 kg-os vágósúlyt. A nagyüzemi kocák malacai 180-200 nap alatt 120-150 kg-ot érnek el. Amennyiben ilyen körülmények között tovább tartjuk a broilerket, belepusztulnak a növekedés és fejlődés diszharmóniája miatt. Pl.: a csontozat stabilitása nem bírja el a hirtelen megnövesztett testtömeget, de a máj, a vese, a szív és más belső szervek is felmondják a szolgálatot, mert nem a génjeikbe kódolt biológiai óra szerint élnek, illetve tartjuk őket.  Az idő vonatkozásában igaz a mondás: amit nyerünk a réven, elveszítünk a vámon. A megnyert időt a várótermekben veszíthetjük el. Fenti hizlalási eredményeket táp nélkül nem lehet elérni hagyományos állattartással, ott kb. kétszer annyi időre van szükség. A szabadban tartott, gazdasági abrakokkal etetett jószág, igénye szerinti mozgás lehetőséggel izmot növeszt, amely rostosabb és szárazabb, mint a kissé petyhüdt állagú, vizesebb és világosabb színű broilerek izomszerű húsa. A napi biológiai ritmust megélni képes „tanyasi csirke és hízó” élelmet ad, míg a broilerek élelmiszereket produkálnak tömegellátásra.

Amennyiben lehetőségünk van az önellátás bizonyos szintjét elérni, van kertünk, „háztájink” a ház körül, tanyánk, földünk, akkor éljünk ezzel a lehetőséggel, mert minél inkább olyan körülmények között tartjuk állatainkat, mint ahogyan annak őse élt a háziasítás előtt, annál jobb minőségű élelmet tehetünk asztalunkra (Ez az állattenyésztés biológiai óra törvénye).

Diákkoromban olvastam Selye János: Életünk és a stressz című könyvét, amelynek lényege végig kísérte életemet és amelyet egyre időszerűbbnek tartok. A naponta ránk ható stresszorok (károsan ható tényezők: munkahelyi- és élethelyzetek, túlzott internet használat, emberi konfliktusok, szélsőséges természeti hatások, káros szokások, stb.) által előidézett stresszes állapot a szervezet normális működését megzavarja, amely immunrendszerünk gyengüléséhez, szervi problémához vezethet. Már maga az a tény, hogy ha nem a biológiai óránk szerint élünk nap, mint nap, stesszes állapothoz vezethet. Ha lehetőségünk van rá és képesek is vagyunk minél inkább a biológiai óránk szerint élni és a stressz helyzeteket elkerülni, kevesebb időt kell eltölteni egészségünk helyreállításával, azaz sok megbetegedésnek elejét vehetjük.

A három kutató hatalmas örökséget hagyott maga után azzal, hogy megtalálták a viselkedés genetikai alapjait. Azt, hogy a szervezetünk egyes funkciói miképpen változnak a nap folyamán és hogy egyes betegségeknél kromoterápiával kiválasszuk azt az időszakot, amikor a leghatékonyabban tudjuk szerveink működését szabályozni. Éljünk biológiai óránk szabályai szerint, hogy minél egészségesebben élhessük mindennapjainkat. 

Valamikor, az állattenyésztéstant és takarmányozástant oktató kiváló tanáraim megtanították, hogyan kell a gazdasági haszonállatainkat tartani, etetni és hogyan kell bánni velük. A „Jó gazda gondossága” lett az alapvetés. Volt egy szabály, miszerint van létszükséglethez és termeléshez, egészségi állapothoz, biológiai státuszhoz (életkor, vemhesség stb.) kötött kiegészítő takarmányozás. Összeállították a létszükséglethez szükséges táplálóanyag igényeket és ezekhez rendelték a takarmány adagokat, receptúrákat. Ennek a létszükségleti takarmány mennyiségnek biztosítani kellett a szervezet normális működéséhez (mozgás, vérellátás, légzés, emésztés, stb.) szükséges energiát, fehérjét, szénhidrátot, vitaminokat, egyebeket. Magyarul az életben maradásához szükséges ellátást. Ha ennél kevesebb takarmányt adunk nekik, legyengülnek, megbetegednek és végül elhullanak. Nem gondoltam, hogy egyszer, évtizedek múlva, a tanultakat össze kell vetnem az ember életviteléhez szükséges realitásokkal.

Egy évszázadon át a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) volt hivatva kiszámolni az ember létminimumához szükséges pénzbeli ellátást, mígnem 2015 nyarán megszüntette a létminimum számítást, mert szerintük az (már) nem mutatta jól a szegénységet. Egy 2014-es, utolsó adatsoruk alapján a két felnőttből és két gyerekből álló háztartás létminimuma havi 253.000 Ft volt, így a magyar háztartásoknak (családoknak) több, mint 35 %-a élt létminimum alatt. 2015-ben a KSH metodikája alapján és helyette a Policy Agenda számolta ki az egy felnőttből álló háztartás átlagos létminimum mértékét 88.000 Ft-ra. A KSH számítások alapja az élelmiszerfogyasztás normatív értéke élelmiszermennyiségre és fogyasztási szerkezetre figyelemmel napi fehérjére, zsírra, szénhidrátra, makro és mikroelemekre, valamint vitaminokra lebontva volt. Ez a létminimum számítás élelmiszerkosarát adta száz konkrét termékre vonatkoztatva és 2014-ben egy aktív korú felnőtt „hivatalos” élelmiszer-normatívája 23.954 Ft volt. Ez az összes havi kiadás 32 %-a, amelyhez a lakásfenntartáshoz (28 %), a közlekedéshez, hírközléshez, egészségügyre, ruházkodásra, oktatásra, üdülésre és művelődésre fordított összegek jöttek még. Ez adta ki a havi létminimum összegét (Egy háztartásra számítva Ft/hó):

Háztartás típusok                    1990               2000             2010                2014

1 felnőtt                                   7.053              34.475         78.736            87.351

2 felnőtt 2 gyerekkel           20.256              99.978       228.334         253.318

Egytagú nyugdíjas                  4.998              31.028          70.862           78.616

(2014 után nem számolt a KSH adatokat)

Nézzük mennyi a 8 órára bejelentettek minimálbére (430/2016. Kr .rendelet)

2017-től havi         127.500 Ft (nettó 84.708 Ft)      órabér esetén bruttó 733 Ft

2018-től havi         138.000 Ft (nettó 91.770 Ft)      órabér esetén bruttó 794 Ft

A legalább középfokú iskolai végzettséggel, illetve szakképzettséggel rendelkezők garantált bérminimuma:

2017-től havi          161.000 Ft (nettó 107.065 Ft)     órabér esetén 926 Ft

2018-tól havi          180.500 Ft (nettó 119.700 Ft)     órabér estén 1038 Ft

A közfoglalkoztatásban dolgozó segédmunkás 81.530 (nettó 54.217) Ft-ot kap. A rokkantsági járadék 36.365 Ft/hó, a rokkantsági ellátás 98.890 Ft/hó. A minimál nyugdíj összegét 2008-től nem emelték: 28.500 Ft. Ma 1.200.000 ember dolgozik a minimálbérért, vagy a garantált bérminimumért. Esetenként a megszokott életszínvonalunkat nem könnyű fenntartani, de kerülhetünk olyan helyzetbe, amikor a havi megélhetésünk is kritikus lehet. És havonta egyre súlyosbodik a helyzet, mert a létminimum alatti bevétel hatványozódik, egyre nagyobb a szakadék az alapvető szükségletek kielégítése és a megtakarítás biztonsága között (létminimum: 87.351 Ft - segédmunkás közfoglalkoztatotti bére: 54.217 Ft= mínusz 33.134  Ft/hó x12 hó=397.608 Ft/év). Ha veszünk egy példát az étkezés minősége és lehetősége terén, a mindennapi étkezéshez, rágáshoz megfelelő fogállapotok kellenek. Amennyiben nem vagyunk képesek rendesen megrágni a bevett falatokat (nem számítva az esztétikai megjelenést), emésztési zavarok elé nézhetünk. Fogászati problémák esetén orvoshoz fordulunk és választunk az állami alapellátás és a magánpraxis között. Utóbbi finanszírozásához a létminimum közeli kereset nem elegendő. 27 évvel a rendszer (egyesek szerint gengszter) váltás után száj higiénés és általános egészségi állapotunk, orvosi, kórházi ellátásunk (rüh, húsfaló baktérium) kritikus szintre süllyedt. És így köszöntenek ránk a „boldog” nyugdíjas éveink – jó esetben.

Egy ledolgozott élet után kezdődik a díjazásunk. Mint az olimpián. Díjat kapunk érte. Ki aranyat (érdemel?), ki ezüstöt, bronzot, vagy a futottak még kategóriába kerül. Talán addig nem jutunk, hogy jár, de nem jut. Mármint azt a díjat, vagy abból, amit befizettünk, illetve levontak évtizedeken át. Amikor a nyugdíj korhatárom közeledett, felkerestem a nyugdíjbiztosítót, számolják ki, mennyit fogok kapni. Tíz hónap telt el, amíg sikerült ezt megtenniük (Ennyi időbe telt az adatok beszerzése, a nettósítás, valorizálás, degresszió, stb.). Ma sem tudom hogyan jött ki az összeg, valós-e, vagy sem. De nézzük át a nyugdíjösszeg kalkulálás közelmúltját. A nyugdíjrendszer fontos eleme a nyugdíjindexálás (mint a Kreszben). Ez lehet bérkövető, inflációkövető, vagy a kettő keveréke. A svájci indexálásnál a leendő nyugdíjösszeg felét a bérnövekmény, másik felét az infláció határozza meg.  A szocialista kormány 2010 előtt ezt alkalmazta és bevezette a 13. havi nyugdíjat is, amelyet évekkel később visszavont. Az Orbán kormány ezt megváltoztatta és teljesen az inflációkövető módszert vezette be és államosította a magánnyugdíj vagyont. Az új indexálás politikailag kifizetődő lehetett, de hogy nem méltányos lépés volt, az biztos. Mint fentebb láttuk a béremelések mértékét, jobban járna ma is a nyugdíjas, ha ismét a korábbi svájci számítás lenne, mert egyre nagyobb szakadék keletkezik az átlagnyugdíjak (124.343 Ft) és az átlagos jövedelem (258.300 Ft) között. Ez csak politikai döntés kérdése. Ha kiszámolnánk, mennyi havi „díjat” vettek ki a zsebünkből az inflációkövető számítás bevezetésével, minimum meglepődnénk, amelyet közel sem kompenzál a nyugdíj prémium és az Erzsébet utalvány eseti „adománya”.

Tíz éve nem változtattak politikusaink a nyugdíjminimum 28.500 Ft-os összegén, amely az életben maradáshoz is kevés, de ezzel a 10 éves befagyasztással jelentős összeget spórolt meg a kormány a költségvetésnek, mert ez az alapja számos szociális ellátás számításnak (rendszeres szociális ellátás, gyermekvédelmi támogatás) is. Az átlagos nyugdíj hazánkban 2017-ben 124.343 Ft/hó volt.

Magyarországon ma több mint 1 millió nyugdíjas szegénységben él, azaz létminimum alatti összeg jut nekik, közel 72 ezer embernek az öregségi nyugdíja és további 270 ezernek pedig a nyugdíjszerű ellátása kevesebb, mint 50 ezer forint. A 2013-2015 között öregségi nyugdíjba vonulók 33 százalékának kisebb volt a nyugdíja, mint az adott évben érvényes időskorúakra számított létminimum összege. Miközben tehát a minimálbér emelésével elérték, hogy napi nyolc óra bejelentett munkával 2018-tól ne lehessen a létminimum alatt keresni, addig ez a lépést a nyugdíjasok esetében nem történt meg. A három millió koldus országából három millió szegény országa lettünk, de stadionban gazdagodtunk, a kínaiaknak vasutat építünk és egy EU ciklus támogatási pénzét eltapsoltuk (térdmagasságú kilátó, lówellness, a tyukodi 11 kilátó, stb.).

Az átlagokkal talán rendben vagyunk, de a szélső értékek félelmetesek, mind szegénységben, mind gazdagodásban. Hiába átlagosan 2,2 dkg sót kell tenni 1 kg kolbászhúshoz, hogy ehető és finom legyen, ha 1,1 dkg-ot, vagy 3,3 –al sózzuk, mindkettő ehetetlen lesz, pedig az átlaggal nincs baj. Utóbbiról a hentes tehet, a szegénységért pedig a politika a felelős.

Amikor 1985-ben megvettük ásotthalmi tanyánkat, elkezdtük követni Szeged polgárainak hajdani életformáját. 1950-ig a Homokhátság ezen része Szeged birtoka, pusztája volt. Az alsótanyai homoksíványokat bérlőként művelték a szegediek, elsősorban nomád állattartással hasznosították. Szállásokat, majd tanyákat építettek és télen Szegeden, nyáron a tanyán laktak, gazdálkodtak. A szegedi nagy árvíz után sokan kiköltöztek a tanyavilágba. Az önállóvá váló tanyaközpontokban születtek meg a települések, így Ásotthalom is. A közvetlen összeköttetést a gazdasági kisvasút, a „madzag vasút” biztosította Szeged és tanyavilága között. A tanyasiak előbb a Rudolf térre (ma Roosevelt tér), majd a vonat megszüntetése után a Mars térre és a Szent István térre jöttek piacozni szerdán és szombaton. Szinte minden szegedinek volt „tejes asszonya”, így nekünk is a mórahalmi Nacsa család. A kapcsolat olyan szorossá vált, hogy gyerekkorunkban nyáron egy- egy hétre „kimentünk” tanyájukra, ahol bepillanthattunk mindennapjaikba, megismerhettük a tanyasi élet szépségeit, kihívásait.

A megélt évtizedek tapasztalatai után kaptam a megtisztelő feladatot, hogy szélesebb körű szolgálatra vállalkozzak. Amikor az aktuális politikai hatalom szembefordul a társadalommal és öncélúvá válik, változásra van szükség. Ilyen érzésem volt a ’ 80-as évek vége felé is, amikor a politikai változást akaró MDF-be léptem be. Rendszerváltás lett az eredmény. Azt akkor tömegek akarták. Ma is a regnáló politikai pártok irányítják társadalmunkat. Összes taglétszámuk nem éri el a 100.000 főt (a népesség 1 %-át). A vezető hatalom a felét sem, mégis ők határozzák meg életünket. A kicsi irányító csapat ismeri a hatalom törvényét: „Minden hatalom titka abban áll, tudni, hogy mások még gyávábbak, mint a hatalomban lévők”. Az ellenük fellépők nem számíthatnak kíméletre, de a harcot vállalnunk kell, mert a helyzet csak rosszabbá válik és ha nem teszünk semmit bármi okból is most, utódainknak kell megvívni azt. Felelősségünket a kialakult helyzetért nem háríthatjuk rájuk. A hatalmi arrogancia és dölyfösség, a szegénység, a kivándorlás, a korrupció, értelmetlen beruházások, a társadalmi igazságtalanságok, az egészségügyi ellátás hiányosságai, az iskolák államosítása, a családok eladósodása, kiszolgáltatottsága, a fiatalok reménytelensége, az idősek létbizonytalansága, stb. 4 millió szegény országához és szeretet helyett a gyűlöletkeltéshez vezetett. A pártok felelősen kell, hogy megoldásokat kínáljanak választási programjaikba és megpróbálják azt a választópolgárok felé eljuttatni. Nem könnyű feladat a médiahatalom birtoklásával szemben. Jó esetben 50 % körüli a szavazási hajlam és ennek kb. fele, azaz a népesség maximum ¼-e határozza meg sorsunkat. Mondhatjuk, a szavazni nem akarók döntik el, kik kerüljenek hatalomra. Ez az ő nagy felelősségük. A másik felelősség a pártoké, akik képesek szembefordítani magyart a magyarral, barátot a baráttal, családtagokat egymással. Ez akkor van így, ha a hatalom megszerzés a cél és nem a nemzet szolgálata. Ma azonban csak a pártokráciával lehet hatalomra jutni, illetve a hatalmat leváltani és szolgálattá átalakítani azt. A civil, szakmai, sport és hobbi szervezetek erre még nem képesek, pedig létszámban jóval erősebbek, de a hatalom sok szervezet élére saját katonáit ültette. Ebben a helyzetben vállaltam el a felkérést a Szeged 2-es választókerületben Család, szeretet, feladat szlogennel.  Ahogyan Szeged és a választókörzetemhez tartozó 12 homokhátsági település egymásra volt és van utalva, történelmünkben egymásra építkeztünk, ezt az összetartozást szeretném erősíteni. Munkahelyteremtő és megtartó beruházásokkal, valamint a bérunió elérésével állíthatjuk meg az elvándorlást és remélhetjük gyermekeink, családtagjaink visszatelepülését. Az Európai Uniós tagságnak akkor van létjogosultsága, ha egyenlő munkáért egyenlő bért fizetnek és ne egy olcsó munkaerőt adó gyarmati ország összeszerelő rabszolgamunkásai legyünk saját hazánkban.

Képviselőjelölti vállalásaim között szerepel az agrárgazdaság területén az önellátás adottságokon alapuló visszaállítása, az éghajlatváltozásra adandó válaszok kidolgozása, nemzeti földvagyonunk és vízbázisaink védelme, a Duna-Tisza csatorna megépítése, valamint a tanyai gazdálkodás megőrzése, Szeged tekintetében a déli vasúti és közúti híd megépítése, a városrészek és a Homokhátság infrastrukturális fejlesztése. Oktatás vonatkozásában az általános és középiskoláinkban a mezőgazdasági, a honvédelmi és pénzügyi ismeretek tanterv szerinti képzése önkormányzati keretek között. Tájvédelem tekintetében a műanyagmentes bolygó visszaállítása, természeti értékeink és örökségünk megőrzése. A hagyományos szegedi és környéki sportélet segítése, a vízi, a gyalogos és kerékpáros turizmus fejlesztése.

Külön figyelmet fordítok egyrészt a nyugdíjasok megbecsülésére, amelynek segítésére megalakítottuk a Jobbik Nyugdíjas Tagozatát, amelynek célja konzultációs tanácsadói testületként segíteni a Jobbikot, ajánlásokat megfogalmazni, tanácsot adni a nyugdíj- és idősellátási politika kialakításához. Továbbá a nyugdíjas társadalom részére szervezett közéleti fórumokkal és szabadidős programokkal közösségépítő feladatokat is el kíván látni. Másrészt a fogyatékkal élők életminőségének javítását is fontos feladatomnak tekintem, hiszen ők is ugyanazt a megbecsülést és figyelmet érdemlik, mint mindannyian.

Amennyiben egyetértenek elképzeléseinkkel, kérem javaslataikkal és szavazataikkal támogassák fejlesztési terveink megvalósítását Szegeden és a Homokhátságon egy közös szebb jövő elérése érdekében.

A Jobbik a nép pártján.